Hoppál Péter, a térség országgyűlési képviselője közölte: a programhoz kapcsolódva országos konzultáció-sorozatot indít, amelynek keretében elsőként pénteken Baranya megye kulturális, közművelődési és közgyűjteményi intézményeinek vezetőivel egyeztet. A konzultáció ezt követően a dél-alföldi régióban folytatódik – tette hozzá.
Kiemelt figyelmet kívánnak fordítani 2010 után született, úgynevezett Alfa-generáció tagjaira, akiket meg kívánnak nyerni „a magyar kulturális identitás számára” – mondta.
Mint hangsúlyozta, a tervek szerint a határon túli magyarságot is bevonják a kulturális alapellátásba.
A harmadik Orbán-kabinet korábbi kultúráért felelős államtitkára a program első – 2014 és 2018 között megvalósult – ütemének céljáról és eredményeiről felidézte: az ágazatban történt szemléletváltás nyomán a kulturális, közművelődési intézmények és az előadóművészet bizonyos területei új eszközökkel fordultak „a nem tipikusan kultúrafogyasztó”, elsősorban a nagyvárosoktól távol élő, vidéki közönség felé.
Ez a feladatellátás emelkedett törvényi erőre 2018. január elsejétől - utalt az miniszteri biztos a kulturális törvény módosítására, majd kiemelte azt is, hogy a fővároson kívüli kulturális élet támogatását a polgári kormányzás kiemelten segítette az elmúlt esztendőkben a többi között normatíva-fejlesztési programmal.
„Többlépcsős programban a kultúrára fordítható állami forrásokat megtöbbszöröztük a kistelepüléseken” – hangoztatta Hoppál Péter, arra is kitérve, hogy többmilliárdos évenkénti normatív finanszírozási többletet fordítottak erre a célra.
Hozzátette: „hallatlan nagy szüksége van” a magyar társadalomnak szociokulturális kompetenciák fejlesztésére. A gazdag magyar kultúrkincs megismertetése, ápolása a 21. század kihívásai idején is erőteljes többletet mozgósíthat a magyar társadalomban – vélekedett a miniszteri biztos.
Hoppál Péter hangsúlyozta azt is, hogy Brüsszellel szemben a népességfogyásra a migráció helyett a magyar kormány a családok megerősítésében látja a megoldást. „A családok megerősítése és patrióta gazdaságpolitika ízig-vérig kulturális kérdés” – szögezte le.