A karácsonyi szünetet követően januárban ismét elkezdenek dolgozni a munkagépek a pécsi Karolina-külfejtés területén azzal a céllal, hogy felszámolják a korábbi külszíni szénbánya helyén fennmaradt bányatölcsért a város közvetlen szomszédságában. A terület rekultivációja több éves előkészítést követően 2018 márciusában kezdődött meg. A projekt célja a mintegy 120 hektáros, 100 méter mély bányakatlan feltöltése és az eredetihez hasonló természeti állapot helyreállítása.

A város északi peremén található zónában több mint három évtizeden keresztül, 1968-tól 2004-ig folyt aktív bányaművelés és volt olyan időszak, amikor évente több mint 400 ezer tonna szenet termeltek ki a területről. Ennek eredményeképpen létesült a hatalmas bányatölcsér, valamint annak az alján a csapadékvíznek köszönhetően egy 28 méter mély tó.

„A munkálatok megkezdése óta folyamatosan szivattyúzzuk az egymillió köbméter vizet tartalmazó bányatavat. Emellett mostanra elkészült az a szűrőgát is, amely lehetővé teszi, hogy a feltöltési munkálatok ideje alatt is csak olyan minőségű víz kerülhessen a vízelvezető rendszerbe, amely nem veszélyezteti a környező természetes vizek állapotát” – hívta fel a figyelmet Rudolf Péter, a pécsi erőművet a Veolia csoport tagjaként működtető Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója. A szakember hozzátette: a bányatóból kiemelt víz szűrésére azért van szükség, mert a meder meddővel történő feltöltése során a víz zavarossá válik, a magas lebegőanyag-tartalom pedig a szűrés nélkül rontaná a környező vízfolyások vizének minőségét.

Az elmúlt hónapokban a munkálatok az eredetileg tervezett ütemben haladtak, így a szűrőgát létesítésével párhuzamosan a meddőanyag behordása és lerakása is megkezdődött a területen. A környező lakosságot érintő kellemetlenségek minimalizálása érdekében a munkálatok kizárólag a nappali órákban folytak, a kiporzás csökkentése érdekében pedig a kivitelezők rendszeresen locsolták a munkaterületet. Folyamatos volt a zaj- és porterhelés mérése is. Ennek részeként a szálló és az ülepedő por mennyiségét egyaránt vizsgálták, az eredmények pedig azt mutatják, hogy a munkálatok a környezeti határértékek betartása mellett folynak.

Tervek szerint zajlik a Karolina-külfejtés rekultivációja

A munkálatok még több évig fognak tartani, mivel a Karolina-külfejtés területének tájrendezése részeként összesen 9,6 millió köbméter korábban kitermelt meddőanyagot kell a bányászat eredményeképpen kialakult 400 focipályányi katlanban elhelyezni, majd a terület egészét 40 centiméter vastagságú termőfölddel kell borítani és növényekkel kell betelepíteni.

„A következő látványos mérföldkövet 2020 közepére érhetjük el, ugyanis a tervek szerint ekkorra fog befejeződni a bányatölcsér alján lévő tó medrének feltöltése” – mondta Rudolf Péter. A Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója kifejtette: a bányagödör feltöltéséhez szükséges anyagot a korábbi bányaművelés során kitermelt, és a katlan szomszédságában, de a bányaüzem területén belül lerakott meddőanyag biztosítja. Így külső helyszínről egyáltalán nem folyik anyagbeszállítás a területre. A munkálatok részeként a déli meddőhányókon a bánya művelésének leállítása óta megtelepedett fás szárú növényzetet már eltávolították. Ennek tüzelőanyagként hasznosítható részét pedig nemrég a helyben lakóknak ajánlották fel adományként.