A vasárnap délelőtt megtartott ünnepi közgyűlésen Páva Zsolt polgármester emlékeztetett arra, hogy a 2016-os esztendőt a Magyar Kormány az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról való méltó megemlékezés érdekében emlékévvé nyilvánította. Hozzátette: Pécs számára is kiemelten fontos, hogy az ’56-os eseményekkel kapcsolatos megemlékezések lebonyolítása eredményes és hasznos legyen mind a jelen, mind a jövő nemzedéke számára.

Éppen emiatt Pécsett nagyszabású programokkal, ’56-os relikviákat felvonultató kiállítással, fiataloknak szóló, a Mecseki Láthatatlanok küzdelmét bemutató képregénnyel és emléktáblák avatásával, emlékbizottság felállításával is készültek.

Az ülés első fele egy döntéssel ért véget, amelyen elfogadták az 1956-os forradalom évfordulójára elkészített nyilatkozatot. E szerint a képviselő-testület tagjai büszkén vallják magunkat az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméi követőinek.

Kitérnek a nyilatkozatban arra, hogy a pécsi forradalmi események irányításában elévülhetetlen érdeme van dr. Kertész Endrének és Csikor Kálmán alezredesnek, akiknek higgadtsága, erélyes és céltudatos vezető szerepe nélkül városunk fájdalmas veszteséget szenvedett volna emberéletekben és anyagi javakban egyaránt.

Leszögezik benne: a forradalom galád leverése után városunk fiataljai, nemzetőrök, ifjúmunkások és katonák dicsőséges példáját mutatták a bátorságnak és a cselekvő hazaszeretetnek, amikor több mint két héten át hősies harcot folytattak a Mecsek erdeiben a ránk tört szovjet beavatkozó csapatokkal szemben. A „Mecseki láthatatlanok” szabadságharcos ifjúi hazánkban a legtovább kitartottak az ellenség elleni egyenlőtlen küzdelemben, ezzel a helytállás és az önfeláldozó hazaszeretet elévülhetetlen példáját jelentik számunkra. Ezért Pécs tisztelettel és hálával emlékszik a hősökre, munkásokra, értelmiségiekre, egyetemista fiatalokra, az áldozatokra és a mártírokra. Bátor és önfeláldozó tetteik akkor nyernek értelmet, ha eszméikhez hűek maradunk, azokat féltőn őrizzük, megvalósítjuk, és minden erőnkkel és legjobb tudásunkkal azon leszünk, hogy Pécs városa virágozzék és a gazdaság, a kultúra és a művészetek kiemelkedő központja legyen és maradjon.

A közgyűlésen ezt követően átadták az emlékérmeket a magyar nemzet függetlenségéért és a demokrácia kivívásáért folytató szabadságharcosoknak. Az emlékérmeket kapta: Ábel György, Becker József, Boóz József, dr. Breuer Pál, dr. Buzády Tibor, Czukor Antal, Csikor Kálmán, Decleva Ferenc, Greguricz József, Gróf Endre, Hagyó Jenő, dr. Jager László, dr. Kertész Endre, dr. Legányi Jenő, Magyar László, Nedeljkov Milan, Péterfia Zoltán, Répászky Ernő, dr. Rozsos István,

Sólymos Gyula, Tarr Tibor, dr. Ung Ferenc, dr. Vizi E. Szilveszter, Weinhardt Béla, Wittmer Antal és Zsigmond András

Az idén alapított Szabadság Díjat első ízben dr. Debreczeni László részére adta át az önkormányzat.

A „Szabadság Díj” annak a polgárnak, polgárok közösségének, jogi személynek, egyéb szervezetnek adományozható, aki, vagy amely szabadságszeretetét az 1956-os forradalom és szabadságharc eszmeiségének megőrzésében, ápolásában – a társadalmi, a kulturális, vagy a tudományos élet bármely területén – megnyilvánuló, kimagasló tevékenységével kifejezte.

Dr. Debreczeni László 1934. május 10-én született Kaposváron. A Pécsi Orvostudományi Egyetem ötödéves hallgatójaként 1956. október 22-én a Diákparlament elnökévé választották és az Orvosegyetemi Zászlóalj tagja lett. 1957 márciusában letartóztatták, internálták, majd 1958-ban három és fél éves börtönbüntetésre ítélték. Amnesztiával szabadult 1959-ben. Börtönbeli éveit, a fogság ideje alatti érzéseit, gondolatait “Egy medikus barangolásai börtönországban” címmel írta meg, mely kötet már az 5. kiadásnál tart. Szabadulása után segédmunkásként, tolmácsként, kutatóasszisztensként dolgozott.

1964-ben fejezhette be tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Ezután Komlón helyezkedett el, ahol üzemorvosként és bányamentő orvosként dolgozott. A Mecseki Szénbányászati Trösztnél üzemorvos (1964-1986), 1987-től a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál üzemorvos, 1989-től üzemi főorvos. A rendszerváltás után az ÁNTSZ tiszti főorvosa, a Baranya Megyei Intézet helyettes vezetője volt 1992-től 2002 évi nyugdíjazásáig. 1990 és 1994 között Pécs Megyei Jogú Város önkormányzati képviselőjeként tevékenykedett. Meghívott előadóként orvos-történetet és közegészségtant adott elő a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán.

Debreczeni László a pécsi 56-os események első napjától kezdve részt vett a forradalomban. Olyan eszményekért küzdött, mint szabadság, nemzeti függetlenség, demokrácia. Világos célokért küzdöttek társaival, tetteiket áthatotta a nemzeti egység, az emelkedett erkölcs, a szolidaritás. Debreczeni László a pécsi események vezéralakja volt, életútja mindenki számára például szolgálhat.

Dr. Debreczeni László részére az 1956-os forradalom és szabadságharc eszmeiségének megőrzésében, ápolásában és a társadalmi, a kulturális élet területén végzett tevékenysége elismeréseként adományozta a közgyűlés „Szabadság Díjat”.

Az ünnepi közgyűlést követően Pécsett családi programokkal, hivatalos ünnepségekkel folytatódott a forradalomra való megemlékezések sorozata.