A bányagödör tetejétől 80 méteres mélységben lévő, egymillió köbméter vizet tartalmazó, 28 méter mély bányató mellett rendezett eseményen Rudolf Péter, a Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy 120 hektárnyi terület tájrendezése kezdődött el.
    
Ennek keretében 9,6 millió köbméter kőzetet hordanak vissza a bányagödörbe, majd a tetejére félmillió köbméternyi termőföld kerül, a terület beültetését ezután végzik el - tette hozzá.
    
Az 5,8 milliárd forint értékű munkálatok egyharmadát a Pannon Hőerőmű, kétharmadát a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft.-n (BVH) keresztül az állam finanszírozza. A cég vállalta, hogy a bányagödröt 169 méteres tengerszint feletti magasságig feltölti. 
    
A BVH erről a szintről a 195 méteres végső magasságig tölti tovább majd a területet.

Elkezdődött a Karolina-külfejtés rekultivációja
 



    
Palkó György, a Pannon Hőerőművet tulajdonló Veolia Energia Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója a rekultivációs munkák volumenére utalva arról beszélt, hogy a bányagödörből 30 év alatt 8,5 millió tonna szenet termeltek ki, annak környezetében 10 millió tonna meddőt halmoztak fel, a munkagödörben 40 millió tonna anyagot mozgattak át.
    
Az eseményen Csizi Péter, a térség - újraválasztásáért induló - fideszes országgyűlési képviselője a tájseb nagyságát úgy érzékeltette, hogy a bányagödör felső pereme által bezárt terület másfélszer akkora, mint Pécs történelmi belvárosa.
    
Hozzátette, hogy a peremtől pár száz méterre több száz család lakik.
    
Rudolf Péter egy februári lakossági fórumon jelezte, hogy a Pannon Hőerőmű négy, a BVH további három évig dolgozik majd a területen. Annak érdekében, hogy a lakosságot a lehető legkevésbé zavarják, kizárólag a hétköznapok nappali óráiban fognak dolgozni.
    
A 2004-ben felhagyott külfejtéssel szomszédos pécsi településrészeken januárban indított aláírásgyűjtést egy helyi civil szervezet a rekultiváció mielőbbi megindításáért. A kezdeményezést mintegy 700 ember - köztük Csizi Péter is - támogatta aláírásával.